Feje tetején áll a ház de nem bírom, a segítseg nagyon jól jön, anyósom vigyáz a picire és kerítek magamra 5 percet, hajat mosok. Igen ilyen az anyai élet.
Férjemre nézek és azt látom hogy segítene de olyan fáradt hogy majd ösaze esik. Nem akarom felkelteni de szívni kene a nózit, gyógyszert beadni, összeesek. A takaróm sarkát elcsípem mivel mackó az enyémen alszik de nem bánom.
Voltunk az orvosnál, aki közölte nem ad gyógyszert, menjek gyermek Phulmonologiára bocs ha nem jól írtam. Kaptam időpontot 3 hónap múlvára, ez az egészségügy. Az első éjszaka sírok, 5 percenként nézem a lányom jól van e. Kész csődtömeg vagyok! Ennyi fért bele a napi bejelentkezésbe.
No comments:
Post a Comment