Bevezető!

Igen tudom, sokan kérdezhetik, hogy miért most a 3. hónapban kezdek el blogolni, hát hogy is fogalmazzak, eddig alig volt időm még magamra is. Magát a blogot ettől a bejegyzéstől fogom tudni folytatni, majdnem a Németországi blogomhoz hasonlóan minden sorra fogunk venni, amit csak egy anya átél. Na jó azért nem mindent. Sokakban megfordulhat a gondolat, hogy ilyen fiatalon anyának lenni milyen nagy felelősség és 1 évvel a találkozásunk után teherbeestem, tényleg jó ötlet ez? Hiszen alig ismerjük egymást.

Röviden, míg kint voltam Németbe megismerkedtem párommal interneten, igen én hiszek a webes ismerkedésben. Nagyon viccesen indult minden, ugyanis nem tudtam neki írni, mivel én nem fizettem elő rá, így küldtem neki egy kérdőívet és ő kitöltötte, ami arra mutatott rá, hogy nem illünk össze. Próba szerencse rám írt facebook- on, rájöttem, hogy fantasztikus pasi és mindent vele akarok átélni, ha azt nézzük tényleg így történt. 6 hónappal a megismerkedésünk után hazaköltöztem miatta, hogy vele kezdjek új életet. Rá pedig egy évre megfoggant a mi kis babánk, a terhességem tele volt szép és boldog pillanatokkal, de volt mellette fekete időszak is.